A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai - 2014

A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai
2014.
A számlázásra vonatkozó előírásokat meghatározóan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.), valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek tartalmazzák.

1. Számlaadási kötelezettség
Az áfa adóalany az Áfa tv. számlaadási kötelezettségre vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére (ha az tőle eltérő más személy, vagy szervezet). Az Áfa tv-ben meghatározott számlaadási kötelezettség ennek megfelelően az ügylet teljesítéséhez (és nem a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének a fizetési kötelezettségéhez) kapcsolódik. Az Áfa tv-ben meghatározott számlaadási kötelezettség nem terjed ki az olyan esetekre, amelyek az Áfa tv. alkalmazásában nem minősülnek adóalany által teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak, így nem kell számlát kibocsátani például az Áfa tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységről, a kártérítés fizetési kötelezettségről, az értékesített készpénz-helyettesítő fizetési eszközről/ pénzhelyettesítő eszközről (pl. ajándék utalványról), a bíróság által megítélt perköltségről (stb.). Az Áfa tv. eltérő rendelkezése hiányában ugyanakkor a számlaadási kötelezettség azokra az esetekre is kiterjed, amelyek ingyenesek, azonban az Áfa tv. alkalmazásában ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, azzal, hogy a számlaadási kötelezettség természetesen ezekben az esetekben is csak akkor terheli az adóalanyt, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól eltérő személy, szervezet. Figyelemmel arra, hogy az előleg átvételekor/jóváírásakor adófizetési kötelezettség keletkezik, a számlaadási kötelezettség a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás mellett kiterjed az azok ellenértékébe beszámítható, kapott előlegre is. Az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség a (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett előleg tekintetében nem általános. A (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett előlegről nem kell számlát kibocsátani abban az esetben, ha az előleg összege (mely adót is tartalmaz) 900
ezer forintnál kevesebb, és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről nem kér számlát. Az előleghez kapcsolódó számlaadási kötelezettség nem terjed ki továbbá az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés ellenértékébe beszámító előlegre. A kapott előlegről kibocsátott számlában annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adatait kell szerepeltetni, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámítható.

A számlaadási kötelezettség az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás mellett, a következő, belföldön kívül teljesített termékértékesítésekre,
szolgáltatásnyújtásokra is kiterjed:
- az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) másik tagállamában teljesített olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely után a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, feltéve, hogy az adóalanynak az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van,
- a Közösség területén kívül teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, feltéve, hogy az adóalanynak az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van.

A számlakibocsátási kötelezettség a számla előállítása mellett a számlának a jogosult (termék beszerző, szolgáltatást igénybevevő) részére történő átadását, eljuttatását is magában foglalja.

1.1. Mely esetekben kell a számlaadási kötelezettséget az Áfa tv. előírásai szerint teljesíteni?
A számlára vonatkozó kötelezettségekre (ide nem értve a megőrzési kötelezettséget) főszabály szerint akkor kell az Áfa tv. rendelkezéseit alkalmazni, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás Áfa tv. szerinti teljesítési helye belföldön van.
Az ügylet belföldi teljesítése ellenére nem az Áfa tv. rendelkezései alkalmazandóak akkor, ha - az ügyletet teljesítő adóalany gazdasági tevékenységének a székhelye illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye (ezek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) a Közösség másik tagállamában van, - az ügyletet teljesítő adóalany belföldön gazdasági célú letelepedési hellyel nem rendelkezik vagy a belföldi állandó telephelye – az Áfa tv. 137/A. § szerint – nem érintett a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás teljesülésében, és - az ügylet után a termék beszerzőjét, szolgáltatást igénybevevőjét terheli az adófizetési kötelezettség, és - a számlát nem a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője bocsátja ki. Ilyen esetekben a számlára vonatkozó kötelezettségekre a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany gazdasági tevékenységének a székhelye illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye (ezek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) szerinti tagállam szabályai alkalmazandóak.
Az ügylet belföldön kívüli teljesítési helye ellenére is az Áfa tv. számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a következő esetekben:
- ha az ügyletnek az Áfa tv. előírásai alapján meghatározott teljesítési helye a Közösség területén kívülre esik és az ügyletet teljesítő adóalany gazdasági tevékenységének a székhelye illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye (ezek
hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van.
- ha az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési helye a Közösség másik tagállamában van, az után a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét terheli az adófizetési kötelezettség (és a számlaadási kötelezettséget nem az adófizetésre kötelezett teljesíti), feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalany gazdasági tevékenységének a székhelye illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye (ezek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van.

1.2. Mely esetekben mentesül az adóalany a számlaadási kötelezettség alól?
Az adóalany mentesül a számlaadási kötelezettség alól az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása tekintetében, amely a tevékenység közérdekű illetve speciális jellegére tekintettel adómentes, feltéve, hogy az ügyletről a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot bocsát ki. Amennyiben az adóalany az ilyenügyletről kibocsátott számviteli bizonylatán a számla megnevezést szerepelteti, a bizonylatnak akkor sem kell maradéktalanul megfelelnie az Áfa tv. és az annakfelhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szigorú előírásainak, elégséges a bizonylatnak aszámviteli törvény előírásainak való megfelelése. (A tevékenység közérdekű illetve speciális jellegére tekintettel adómentes ügyletekről történő számviteli bizonylat kibocsátás miatt aszámlaadási kötelezettség alóli mentesülés nem eredményez az ügylet teljesítőjénélnyugtaadási kötelezettséget.) Áfával számítottan 900 ezer forint értékhatár alatt mentesül a számlaadási kötelezettségalól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nemadóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki az ügyletellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. (Amennyiben az adóalany ezen indok alapján mentesül a számlaadási kötelezettség alól, akkor nyugtaadási kötelezettség terheli.) A nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket) által fizetett, 900ezer forintot el nem érő előleg esetén, ha az előleget fizető fél számla kibocsátását nemkéri. Amennyiben az adóalany ilyen indokkal mentesül a számlaadási kötelezettség alól, nemeredményez nyugtaadási kötelezettséget. Az, hogy az ilyen előleg-fizetés nem jár számlailletve nyugtaadási kötelezettséggel, nem jelenti azt, hogy az előleg fizetéséhez illetveátvételéhez/jóváírásához nem kapcsolódik bizonylat. Amennyiben az előleg megfizetésekészpénz (illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszköz illetve pénzhelyettesítő eszköz) átadás-átvételével valósul meg, a pénzmozgást dokumentálni kell, ami megvalósulhat pl. az előlegetátvevő által kibocsátott számviteli bizonylattal is. Egyéb módon történő előleg fizetésekesetén a pénzmozgást pl. banki bizonylatok dokumentálják.

Nincs lehetőség a számlaadási kötelezettség alól való mentesülésre a következő esetekben:
- adóalany felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás (feltéve, hogy az ügylet nemadómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel),
- nem adóalany jogi személy felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás (feltéve,hogy az ügylet nem adómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel),
- adóalany illetve nem adóalany jogi személy felé teljesített termékértékesítés,szolgáltatásnyújtás előlege (feltéve, hogy az előleg fizetése nem adómentes Közösségenbelüli termékértékesítés ellenértékébe számítandó be),
- nem adóalany (és nem is jogi személy) részéről 900 ezer forintot elérő, vagy aztmeghaladó előleg fizetése,
- nem adóalany (és nem is jogi személy) részéről 900 ezer forintot el nem érő előlegfizetése, ha a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője számlát kér,
- nem adóalany (és nem is jogi személy) részére teljesített olyan termékértékesítés,szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetésieszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel az ügylet teljesítéséig megfizetik, feltéve, hogy azadót is tartalmazó ellenérték eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot,
- nem adóalany (és nem is jogi személy) részére teljesített olyan termékértékesítés,szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetésieszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel az ügylet teljesítéséig megfizetik és az adót istartalmazó ellenérték nem éri el a 900 ezer forintot, de a termék vevője, szolgáltatásigénybevevője számlát kér,
- nem adóalany (és nem is jogi személy) részére teljesített olyan termékértékesítés,szolgáltatásnyújtás, amelynek ellenértékét az ügylet teljesítéséig nem (vagy nemfeltétlenül) fizetik meg, illetve amelynek az ellenértékét nem készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel térítik meg,
- Közösségen belüli termékértékesítés (ide tartozik az új közlekedési eszköz Közösségenbelüli értékesítése is),
- távolsági értékesítés,
- sorozat jelleggel történő ingatlan értékesítés,
- a Közösség területén kívül teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, feltéve, hogy az adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célúletelepedési helye belföldön van (ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodásihelye van belföldön),
- a Közösség másik tagállamában teljesített olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,amely után a termék beszerzőjét illetve a szolgáltatás igénybevevőjét terheli az adófizetésikötelezettség, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalanynak az adott ügylet teljesítésévellegközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (ennekhiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön).

1.3. Meddig kell a számlát kibocsátani?
A számlát főszabály szerint az ügylet – Áfa tv. szerinti – teljesítéséig (előleg esetén annakkézhezvételéig, jóváírásáig), de legfeljebb az attól számított ésszerű időn29 belül ki kellbocsátani.Az Áfa tv-ben konkrétan megjelölt ésszerű időt figyelembe véve:

1. az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzeltörténő ellenérték megtérítés esetén a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani, feltéve, hogy
- a termékértékesítés nem Közösségen belüli adómentes termékértékesítés
- a szolgáltatásnyújtás nem felel meg a 6. pontban foglaltaknak.

2. az olyan előlegről – amelynek összege nem a 6. pontban foglaltak szerintiszolgáltatásnyújtás ellenértékébe számítható be és – amelynek a megfizetése készpénzzel,vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, a számlát haladéktalanul ki kellbocsátani.

3. az olyan a termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetében, amelyek tekintetében azellenérték megtérítése az 1. pontban foglaltaktól eltérően történik, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát a teljesítéstől számított 15napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) ki kell bocsátani.

4. az olyan előlegről, amelyet a 2. pontban foglaltaktól eltérően térítenek meg, és a számlaáthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát az előlegjóváírásától számított 15 napon belül ki kell bocsátani.

5. a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről a számlát legkésőbb a teljesítéshónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.

6. az olyan szolgáltatásról, amely az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján másik tagállambanteljesül, és amely után az adófizetési kötelezettség a szolgáltatás igénybevevőjét terheli, aszámlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.

1.4. A számlaadási kötelezettség meghatalmazott útján történő teljesítése A számlaadási kötelezettségnek a kötelezett (vagyis a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtóadóalany) saját maga, illetőleg – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. A meghatalmazott útján történő számlakibocsátáshoz akötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban meg kell állapodnia egymással –különösen – a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról.36 A meghatalmazásszólhat egy ügylethez fűződő számlaadási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat akár aszámlaadási kötelezettség általános érvényű teljesítésére. 37 A meghatalmazást írásba kell foglalni.A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatásigénybevevője, akár harmadik személy eljárhat. A meghatalmazottnak a számlát atermékértékesítő, szolgáltatásnyújtó (vagyis a kötelezett/meghatalmazó) nevében kellkibocsátania. Amennyiben meghatalmazottként a termék vevője, szolgáltatás igénybevevőjebocsátja ki a számlát, akkor a számlán az „önszámlázás” kifejezést is szerepeltetnie kell.38Az ügylethez fűződő számlaadási kötelezettségnek – feltéve, hogy annak nem a kötelezettsaját maga tesz eleget – kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is,ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást.39 A30 Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontja31 Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontja32 Áfa tv. 163. § (2) bekezdés c) pontja33 Áfa tv. 163. § (2) bekezdés c) pontja34 Áfa tv. 163. § (2) bekezdés a) pontja35 Áfa tv. 163. § (2) bekezdés a) pontja36Áfa tv. 160. § (1) bekezdés.37Áfa tv. 161. §.38 Áfa tv. 169. § l) pontja39Áfa tv. 160. § (3) bekezdés. 6számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért akötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős még abban az esetben is, ha afelek a megállapodásukban másként rendelkeztek.402. A számlaSzámla minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa tv. X. fejezetében meghatározottfeltételeknek. A számlával egy tekintet alá esik minden olyan okirat, amely kétséget kizáróanaz adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja (és megfelel az Áfa tv. 170. §-ában meghatározott feltételeknek).41 A Közösség más tagállamában nyilvántartásba vettadóalany esetében számla a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott olyan okirat, amely megfelel a Héa-irányelv42 226-231. és 238-240. cikkével harmonizáló azonelőírásoknak, amelyek abban tagállamban alkalmazandóak, amelyben az adóalanytnyilvántartásba vették. 43Az Áfa tv. előírása44 alapján a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésérevonatkozó időszak végéig biztosítania kell a számla eredetének hitelességét,adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. Az „eredet hitelessége” a terméketértékesítő, a szolgáltatást nyújtó illetve a számlát kibocsátó azonosságának biztosítását jelenti.45 Az „adattartalom sértetlensége” azt jelenti, hogy a számlának az Áfa tv. szerintitartalmát nem változtatták meg. 46 A számla olvashatósága pedig azt jelenti, hogy a számlánakaz ember számára – alapos vizsgálat illetve magyarázat nélkül – olvashatónak kell lennie. Az e kötelezettségekhez kapcsolódó keretszabály47 értelmében az eredet hitelességére, azadattartalom sértetlenségére és az olvashatóságra vonatkozó követelményeknek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás között megbízható üzleti kapcsolatot biztosít. Az eredet hitelességére és azadattartalom sértetlenségére vonatkozó feltételt a számlakibocsátónak és aszámlabefogadónak is teljesítenie kell, mely feltételek fennállását a felek egymástólfüggetlenül (is) biztosíthatják.Az Áfa tv-ben megjelölt üzleti ellenőrzési eljárás megnevezés széles körű fogalmat takar.Üzleti ellenőrzési eljárás alatt olyan eljárás értendő, melyet az adóalany a számlának a sajátpénzügyi követelésével illetve kötelezettségével történő összevetése érdekében alkalmaz. Azüzleti ellenőrzési eljárás fontos aspektusa, hogy a számlát az üzleti és számviteli folyamatonbelül ellenőrzik (nem pedig független, önálló dokumentumként kezelik). Az adóalany azáltala választott/kidolgozott üzleti ellenőrzési eljárás során, a saját érdekében számlakibocsátóként és számla befogadóként is elsődlegesen azt ellenőrzi, hogy: - a számla lényegében megfelelő-e, vagyis, hogy a számlában feltüntetett ügyletténylegesen a feltüntetett mennyiségben és minőségben teljesült-e,továbbá, számla befogadóként vizsgálja, hogy - a számla kibocsátójának ténylegesen a feltüntetett fizetési igénye van-e, - a számla kibocsátója által megadott bankszámlaszám megfelelő-e és hasonlókat annakbiztosítására, hogy ténylegesen csak azokat a számlákat egyenlítse ki, melyekkiegyenlítésére kötelezett.40Áfa tv. 160. § (2) bekezdés.41Áfa tv. 168. § (1) bekezdés.42Az Európai Unió Tanácsának 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről43Áfa tv. 168. § (3) bekezdés.44 Áfa tv. 168/A. § (1) bekezdése45Áfa tv. 259. § 6/A. pont46 Áfa tv. 259. § 1/A. pont47 Áfa tv. 168/A. § (2) bekezdés 7A számla papíralapon és elektronikus úton is kibocsátható.48 Az Áfa tv-ben meghatározott fogalomnak49 megfelelően elektronikus számlának minősül minden olyan, az Áfa tv-benelőírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtakbe. Az elektronikus számlákra is a számlákra vonatkozó általános szabályok vonatkoznak.Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az elektronikus számla fogadásának, illetve az eredethitelessége,, az adattartalom sértetlensége és az olvashatóság biztosításának a termékbeszerzője/szolgáltatás igénybevevője részéről technikai feltételei vannak, az elektronikusszámlázás tekintetében elengedhetetlen a felek együttműködése. Ezért az Áfa tv. azelektronikus számla kibocsátásának feltételeként továbbra is előírja a számlabefogadóbeleegyezését (ami nem csak formális lehet, vagyis megvalósulhat pl. a kapott számlánszereplő ellenérték kifizetésével történő hallgatólagos belegyezés révén is), illetve EDI rendszer alkalmazása esetén a felek előzetes, írásbeli megállapodását. 50 [Az előzőek melletttermészetesen figyelemmel kell lenni az elektronikus számlával kapcsolatos egyesrendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet előírásaira is.]Az Áfa tv. két olyan eljárást nevesít, amelyek esetében a törvény erejénél fogva elfogadott,hogy az elektronikus számla eleget tesz a számla eredetének hitelességére, adattartalmasértetlenségére vonatkozó követelményeknek. 51 Ezek a következők: - az elektronikus aláírásról szóló törvény52 rendelkezései szerinti minősített elektronikusaláírással ellátott számla,- EDI elektronikus adatként létrehozott és továbbított számla.Az Áfa tv-ben külön nevesített elektronikus számlák tekintetében a számla kibocsátója és aszámla befogadója az Áfa tv-ben meghatározott követelmények teljesítése érdekében tehátnem köteles üzleti ellenőrzési eljárást végezni. Természetesen az adóalany ilyen esetben isvégezhet üzleti ellenőrzési eljárást, különös tekintettel arra, hogy annak lefolytatása (az Áfatv. rendelkezéseitől függetlenül is) az adóalany gazdasági érdekeit szolgálja. Az Áfa tv-bennem nevesített elektronikus számlák tekintetében az adattartalom sértetlensége és az eredethitelessége üzleti ellenőrzési eljárással támasztható alá.A nyomtatványként nyomdai úton előállított számla alkalmazása esetén figyelemmel kell lenni többek között arra, hogy csak az adóhatóság által megállapított sorszámtartománynakmegfelelő számla kerülhet alkalmazásra (a kiadott sorszámtartományok a Nemzeti Adó- ésVámhivatal honlapján megtalálhatóak). A nyomtatvány előállítója illetve forgalmazója anyomtatványt kizárólag adóalanynak értékesítheti, a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátottszámlájában fel kell tüntetnie az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annaksorszámtartományát is, valamint a nyomtatvány beszerzőjének az adószámát. A nyomtatványtszámlaként felhasználó adóalanynak a nyomtatványt szigorú számadás alá kell vonnia.53Számlázó program alkalmazásával előállított számla abban az esetben alkalmasadóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy a programkihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást.54 A számlázó programalkalmazójának olyan dokumentációval kell rendelkeznie, amely tartalmazza a programműködésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője (vagy48Áfa tv. 1 74. §.49 Áfa tv. 259. § 5. pont50 Áfa tv. 175. § (3) bekezdés51 Áfa tv. 175. § (2) bekezdés52 2001. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Eat.)53 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1 -1/D.§-ok.5424/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/E. § (1) bekezdés. 8jogutódja) írásos nyilatkozatát arról, hogy a program maradéktalanul megfelel a vonatkozójogszabályi előírásoknak. 55 A számla magyar nyelven, vagy bármely más élő nyelven kibocsátható.56 Idegen nyelvenkiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során aszámla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyarnyelvű fordításról (feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges). 572.1. A számla adattartalmaAz Áfa tv. a számla kötelező adattartalmát határozza meg, vagyis azokat az adatokat,amelyeket az Áfa tv. előírásainak való megfelelés érdekében a számlának kötelezően tartalmaznia kell. Ezeken a kötelező adatokon kívül a számlán – jogszabályi kötelezettség, afelek megállapodása illetve a számla kibocsátójának döntése alapján – bármely más adat isszerepeltethető.A számla kötelező adattartalma a következő58: a) a számlát azonosító adatok: - a számla kibocsátásának kelte; - a számla sorszáma, amely a számlát - kétséget kizáróan - azonosítja; b) a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját azonosító adatok: - az adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette (csoportos áfa-alanyiság esetén az ügyletet teljesítő tag adószáma mellett a csoportazonosító szám is59), - neve és címe, - pénzügyi képviselő alkalmazása esetén a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma c) a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét azonosító adatok: - neve és címe, - adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatásnyújtását a részére teljesítették, vagy - adószáma, amely alatt a termék adómentes Közösségen belüli értékesítését részéreteljesítették, vagy - adószámának (illetve csoportos áfa-alanyiság esetén csoportazonosító számának) elsőnyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére atermékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző,szolgáltatást igénybevevő adóalanyra áthárított adó a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le (gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásostartózkodási helye van belföldön); d) a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adatok- az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezettválasztása alapján - az Áfa tv-ben alkalmazott vámtarifaszám, továbbá mennyisége vagy anyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezettválasztása alapján - az Áfa tv-ben alkalmazott KSH Szolgáltatások Jegyzéke szerintibesorolási száma (továbbiakban: SZJ szám), továbbá mennyisége, feltéve, hogy aztermészetes mértékegységben kifejezhető;5524/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/E. § (2) bekezdés.56Áfa tv. 178. § (2) bekezdés.57Áfa tv. 178. § (3) bekezdés.58Áfa tv. 169. §.59Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 22/A. § (2) bekezdés 9- a teljesítés – illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának a – napja, ha az eltér a számlakibocsátásának keltétől;- az adó alapja, továbbá az értékesített terméknek az adó nélküli egységára illetve a nyújtottszolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető,valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;- az alkalmazott adó mértéke;- az áthárított adó (kivéve, ha annak feltüntetését az Áfa tv. kizárja);- adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseiretörténő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termékértékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;- új közlekedési eszköz Közösségen belüli adómentes értékesítése esetében az Áfa tv-benkülön meghatározott, az új közlekedési eszközre vonatkozó adatok60; f) az Áfa tv. egyes speciális előírásaihoz kapcsolódóan feltüntetendő adatok:- a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatásigénybevevője kötelezett;- a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, az Áfa tv. XIII/A. fejezetében meghatározottkülönös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;- az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatástigénybevevő állítja ki;- a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, az Áfa tv. XV. fejezetébenmeghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;- a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerintiszabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, az Áfa tv. XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás,gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében.A számlán az áthárított adót akkor is fel kell tüntetni forintban, ha az ellenérték külföldipénznemben kifejezett.61 Külföldi pénznemben kifejezett adóalap esetén az adó forintbantörténő meghatározásakor az Áfa tv. 80. §-ában és 80/A. §-ában foglaltak figyelembevételével kell eljárni. A forint összeg meghatározásához alkalmazott árfolyam olyan árfolyamlehet, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladásiárként jegyez; vagy a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) illetve az EurópaiKözponti Bank (továbbiakban: EKB) hivatalosan közzé tesz. Az MNB illetve az EKBárfolyam csak akkor alkalmazható, ha az adóalany az MNB vagy EKB árfolyam választásáravonatkozó döntését az állami adóhatóságnak (bejelentő, változás bejelentő lapon) előzetesen bejelentette (az MNB és az EKB árfolyam együttesen nem választható). Az Áfa tv. azalkalmazható árfolyam meghatározása mellett azt is előírja62, hogy a forint adatmegállapításához milyen időpontban érvényes árfolyam alkalmazandó. Főszabály szerint azügyletnek az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Az előlegről kibocsátott számla annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adatait tartalmazza, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámítható.63 Az ügyletet teljesítő belföldi adóalanynak akkor kell a termék vevőjének, szolgáltatásigénybevevőjének a másik tagállambeli közösségi adószámát szerepeltetnie a számlán, ha - az ügylet adómentes Közösségen belüli termékértékesítés (mely után a vevőt Közösségenbelüli termékbeszerzés címen terheli adófizetési kötelezettség),60 Áfa tv. 259. § 25. pont61 Áfa tv. 172. §62 Áfa tv. 80. § (1) bekezdés63Áfa tv. 159. § (3) bekezdés. 10 - olyan más tagállamban teljesített termékértékesítés (pl. fel- vagy összeszerelés tárgyáulszolgáló termék értékesítése), illetve olyan (pl. az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján) másiktagállamban teljesített szolgáltatásnyújtás, amely után a termék vevője, szolgáltatásigénybevevője az adófizetésre kötelezett.Az ügyletet teljesítő belföldi adóalanynak akkor kell a belföldi termékbeszerző,szolgáltatás igénybevevő adószámát szerepeltetnie a számlán, ha- az ügylet után az Áfa tv. belföldi fordított adózásra vonatkozó előírása64 alapján a termékvevője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett,- a számlán áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot.A 2 millió forintot elérő illetve azt meghaladó összegben áthárított adót tartalmazó számlábana törvényi kötelezettség teljesítéséhez a számlán elégséges a vevő adószáma/csoportazonosítószáma első nyolc számjegyét szerepeltetni. A 2 millió forintot elérő illetve meghaladó összegű áthárított adót tartalmazó számlán nemkötelező szerepeltetni a vevő belföldi adószámát olyan belföldön regisztrált külföldi adóalanyesetén, amelynek nincs belföldön gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányábanlakóhelye, szokásos tartózkodási helye), azonban az Art. 31/B. §-a alapján szolgáltatandóadatok körére tekintettel az adószámnak a számlán történő szerepeltetése ilyen esetben iscélszerű lehet. [Itt jegyzendő meg, hogy abban az esetben, ha az Art. 31/B. §-a alapjánszolgáltatandó adatokhoz – a belföldi összesítő jelentéshez – a partner adószáma a számlánnem szerepel (akár azért, mert annak a számlán való feltüntetése az Áfa tv. alapján nemkötelező, akár azért, mert a számlán az Áfa tv-be ütközően nem szerepel a partner adószáma –az adóalany nem mentesül az Art 31/B. §-ában meghatározott kötelezettség alól. A partneradószámának a belföldi összesítő jelentésben történő szerepeltetéséhez felhasználhatja apartnernek az üzleti levelében, e-mailjében, a szerződésben stb. közölt adószámát.]Figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. az adóalany választására bízza azt, hogy a számlájában atermék vámtarifaszámát, illetve a szolgáltatás SZJ számát szerepelteti-e, a kibocsátottszámla az Áfa tv. alkalmazásában nem tekinthető hibásnak, hiányosnak akkor, ha azonvámtarifaszám, SZJ szám nem szerepel. Mindemellett az Áfa tv-ben hivatkozottvámtarifaszámnak, SZJ számnak a számlán való szerepeltetése mind a számla kibocsátója,mind a számla befogadója számára hasznos lehet. Különösen hasznos pl. az Áfa tv. 6/A. sz.mellékletében hivatkozott vámtarifaszámnak a számlán történő szerepeltetése, figyelemmel arra, hogy az Art. 31/A. §-a alapján a fordított adózás alá eső mezőgazdasági termékekkelösszefüggésben vámtarifaszám szerinti bontásban kell a bevallásban adatot szolgáltatni. [Azelőzőekhez kapcsolódóan hangsúlyozandó, hogy amennyiben az adóalany a számlán szerepelteti a vámtarifaszámot, SZJ számot, az Áfa tv. rendelkezéseinek megfelelő módonkell javítania a számláját, ha a számlán feltüntetett besorolási szám helytelen.]Törvény a számla adattartalmára további rendelkezéseket is megállapíthat, de a számlaaláírását nem teheti kötelezővé.65 Ilyen előírást tartalmaz pl. a számviteli törvény, azegységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény, anépegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény, a jövedéki adóról és a jövedékitermékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXXVII. törvény. Amennyiben a számla az Áfa tvtől eltérő törvényekben meghatározott adatokat nem tartalmazza, vagy hibásan tartalmazza, aszámla akkor is megfelel az Áfa tv. előírásainak. A számla ilyen hiányossága/hibája az Áfa tv.előírásainak figyelembe vételével korrigálandó.64 Áfa tv. 142. §65 Áfa tv. 177. § 112.2. Az egyszerűsített adattartalmú számlaEgyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására a következő esetekben van lehetőség: a) előlegről történő számlakibocsátás esetén (feltéve, hogy a számlán szereplő adatok forintban kifejezettek),66 b) olyan ügyletről történő számlakibocsátás esetén, amelynek az ellenértékét az ügyletteljesítéséig a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtérítette (feltéve, hogya számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek),67 c) olyan ügyletről történő számlakibocsátás esetén, amelynél a számla adót is tartalmazóvégösszege nem haladja meg a 25 ezer forintot68, feltéve, hogy az adott ügylet nemminősül adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek vagy távolsági értékesítésnek(és nem felel meg a d)-e) pontokban foglaltaknak)69 d) az Áfa tv. előírásai alapján a Közösség másik tagállamában teljesített termékértékesítésről,szolgáltatásnyújtásról történő számlakibocsátás esetén, feltéve, hogy az ügyletet teljesítőadóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célúletelepedési helye belföldön van (gazdasági célú letelepedési hely hiányában lakóhelye,szokásos tartózkodási helye van belföldön) és az adófizetésre kötelezett személy a termékbeszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője.70 e) az Áfa tv. előírásai szerint a Közösség területén kívül (harmadik államban) teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról történő számlakibocsátás esetén, feltéve, hogyaz ügyletet teljesítő adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintettgazdasági célú letelepedési helye belföldön van (gazdasági célú letelepedési helyhiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van belföldön).71Az a)-c) pontok szerinti esetben, kibocsátott egyszerűsített adattartalmú számlábanegyes adatok a számlára vonatkozó általános előírásoktól eltérően, a következők szerintszerepeltetendőek: 72 - az adó alapja és adó nélküli egységára helyett az ellenérték adót is tartalmazó összegetüntetendő fel, - áthárított adómértékként 27%, 18% illetve 5% nem tüntethető fel, benne foglalt adóként 27%-os adómérték alá tartozó ügylet esetén 21,26%-os, 18%-os adómértékűnél 15,25%, 5%-os adómérték alá tartozónál 4,76% százalékérték szerepeltetendő,73 - áthárított adó összeg nem szerepelhet.A d)-e) pontok szerinti esetben az egyszerűsített adattartalmú számlában a számlátazonosító, a termékértékesítőt/szolgáltatásnyújtót azonosító, a termékbeszerzőt/szolgáltatásnyújtót azonosító adatokon (a 2.1. fejezet a)-c) pontja szerinti adatokon)túlmenően a következő adatok szerepeltetése kötelező: 74 - az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezettválasztása alapján - az Áfa tv-ben alkalmazott vámtarifaszám, továbbá mennyisége vagy a66 Áfa tv. 176. § (1) bekezdés a)-b) pontjai67 Áfa tv. 176. § (1) bekezdés b) pontja68 Az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés d) pontja szerinti 100 eurós értékhatárnak az Áfa tv. 256. §-ában foglaltakszerint meghatározott forint összege69 Áfa tv. 176. § (1) bekezdés d) pontja70Áfa tv. 176. § (1) bekezdés c) pont, 159. § (2) bekezdés c) pontja71Áfa tv. 176. § (1) bekezdés c) pont, 159. § (2) bekezdés d) pontja72 Áfa tv. 176. § (2) bekezdés a) pontja73Áfa tv. 82. §.74 Áfa tv. 176. § (2) bekezdés b) pontja 12nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezettválasztása alapján - az Áfa tv-ben alkalmazott SZJ szám, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; - a teljesítés napja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől, - az ellenérték pénzben kifejezett összege, - a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatásigénybevevője kötelezett.Az egyszerűsített adattartalmú számla törvényben meghatározott kötelező adattartalmávalösszefüggésben is hangsúlyozandó, hogy a bizonylaton az Áfa tv-ben meghatározott adatokonkívüli adat is szerepeltethető.2.3. A gyűjtőszámlaGyűjtőszámla kibocsátására akkor kerülhet sor,75 ha az adóalany ugyanannak a szervezetnek,személynek több számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít - a teljesítés napján egyidejűleg, illetve - az adott naptári hónapban illetve a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban.Az azonos teljesítési napon megvalósult ügyletek tekintetében a gyűjtőszámla kibocsátásárólkülön megállapodás nélkül is dönthet a számla kibocsátója. A számlaadási kötelezettség ateljesítés napján, de legkésőbb attól számított ésszerű időn belül teljesítendő. A nem azonos napon teljesített ügyletekről gyűjtőszámla csak akkor bocsátható ki, ha agyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodtak.76 Gyűjtőszámla legfeljebbnaptári hónapról, illetve a számlakibocsátásra kötelezett adó-megállapítási időszakánakteljesítéséről bocsátható ki. Gyűjtőszámla – a felek megállapodásának függvényében – naptárihónapnál illetve a számlakibocsátásra kötelezett adó-megállapítási időszakánál rövidebbidőszakra vonatkozóan (pl. havi bevalló esetén egy hetes időszakokra) is kibocsátható.Amennyiben a számlakibocsátásra kötelezett nem havi bevalló, az általa kibocsátottgyűjtőszámla csak akkor vonatkozhat egy naptári hónapnál hosszabb időszakra, illetve azegyik naptári hónapban kezdődő és a másik naptári hónapban befejeződő időszakra, ha agyűjtő számla nem tartalmaz: - Áfa tv. 89. §-a szerinti – vagyis adómentes Közösségen belüli – termékértékesítést és - olyan szolgáltatásnyújtást, amelyeknek a teljesítési helyét az Áfa tv. 37. § (1) bekezdésealapján a szolgáltatást igénybevevő adóalany gazdasági célú letelepedési helye határozza meg,és a Közösség másik tagállamában teljesül.77 A nem azonos napon teljesített ügyletekről kibocsátandó gyűjtőszámla esetén az ésszerű időta naptári hónap utolsó napjától illetve a számlakibocsátásra kötelezett adóalanyra vonatkozóadó-megállapítási időszak utolsó napjától kell számítani. Ennek megfelelően a gyűjtő számlát pl. havi bevalló esetén legkésőbb a naptári hónap utolsó napját követő 15. napon ki kellbocsátani.78 A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen,egymástól elkülönítetten, úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai – az alkalmazott adómérték, illetőleg adómentesség szerinti csoportosításban – összesítetten75 Áfa tv. 164. § (1)-(2) bekezdés.76Áfa tv. 164. § (3) bekezdés.77 Áfa tv. 164. § (2) bekezdés78 Áfa tv. 164. § (4) bekezdés. 13 szerepeljenek.79 A naptári hónapban, illetve a számlakibocsátásra kötelezett adó-megállapításiidőszakának teljesítéseiről kibocsátott gyűjtőszámla kibocsátásának dátuma nem egyezik mega gyűjtőszámlán szereplő ügyletek Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjával, ezért agyűjtőszámlán az egyes ügyletek teljesítési időpontja mindig szerepeltetendő. A fentiek szerinti speciális rendelkezéseken kívül, a gyűjtőszámlára is a számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.80.3. A számla módosítása, érvénytelenítése, javításaAz Áfa tv. szóhasználatának megfelelően számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annakadattartalmát módosítják.81 A számlával egy tekintet alá eső okirat megnevezés tehátmindazon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek a már kibocsátott (a termék vevője,szolgáltatás igénybevevője részére átadott illetve megküldött) számlára hivatkozva, annakbármely adatát módosítják. Így számlával egy tekintet alá eső okirat a módosító,érvénytelenítő számla mellett az eredeti számlában feltüntetett adóalapot, adóösszeget nemérintő javítást, kiegészítést tartalmazó okirat is (így pl. az olyan okirat is, amely a számla adatait a vevő adószámával egészíti ki, vagy kizárólag a számlán feltüntetett helytelenbesorolási számot módosítja, a számlán feltüntetett hibás teljesítési időpontot korrigálja).Amennyiben az ügyletről kibocsátott (eredeti) számla valamely adatát utóbb számlával egytekintet alá eső okirattal megváltoztatják, akkor a számla és az annak adatát megváltoztatóokirat együttesen képezi az ügylet bizonylatát. Ezért a hibát, hiányosságot tartalmazó számláta számla jogosultjának nem kell visszajuttatnia a számla kibocsátójához, attól csak a hiba,hiányosság számlával egy tekintet alá eső okirattal történő korrigálását kell kérnie. (Ez nemvonatkozik arra az esetre, amikor a nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla előállításaa termék vevőjének, szolgáltatás igénybevevőjének a jelenlétében történik, aki a számlahibáját azonnal észleli, s ezért a hibás számla valamennyi példánya a hagyományos módonstornírozható és új számla bocsátható ki, illetve a hibás számla valamennyi példányaegyidejűleg javítható. A javításnak ilyen esetben a hibás adat áthúzásával – ami nemeredményezi az eredeti adat olvashatatlanságát – és a helyes adat beírásával, a javításidőpontjának, okának és a javító személyének a feltüntetésével kell megtörténnie.)Nem korrigálható pusztán számlával egy tekintet alá eső okirattal az olyan hiba, amikorpéldául két hasonló nevű adóalany közül nem a tényleges vevő részére történt számlakibocsátás. Ilyen esetben a tévesen kibocsátott számlát számlával egy tekintet alá eső okirattalérvényteleníteni kell, és a termék tényleges vevője, illetve a szolgáltatás ténylegesigénybevevője részére számlát kell kibocsátani. Nem kell számlával egy tekintet alá esőokiratot átadni a termék vevőjének, szolgáltatás igénybevevőjének, ha a számla hibáját aszámlának a jogosult részére történő rendelkezésre bocsátását megelőzően észleli az adóalany,ilyenkor a hibás számlát a számlaadásra kötelezettnek elégséges a saját rendszerébenérvénytelenítenie.A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő: 82 - az okirat kibocsátásának kelte; - az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja; - hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;79Áfa tv. 171. § (1) bekezdés.80Áfa tv. 164. § (5) bekezdés.81Áfa tv. 168. § (2) bekezdés.82Áfa tv. 170. § (1) bekezdés. 14- a módosítással érintett számla adat megnevezése, a módosítás természete, illetve számszerű hatása, ha ilyen van.Az Áfa tv. a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát határozza meg,mely adattartalmon felül a bizonylaton az adóalanyok bármely, általuk fontosnak tartott adatot szerepeltethetnek.A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben a számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.83 Ezért a számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében is biztosítani kell pl. azadattartalom sértetlenségét, az eredet hitelességét és az olvashatóságot, továbbá a számlávalegy tekintet alá eső okiratnak is adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatnak kell lennie.Nincs akadálya annak, hogy az adóalany egy számlával egy tekintet alá eső okirattal többszámláját módosítsa, azzal, hogy a csoportos módosító bizonylaton valamennyi módosítandószámla tekintetében világosan és átláthatóan szerepeltetendő a módosítandó számlára történőhivatkozás, továbbá az, hogy az adott számla mely adatát érinti a módosítás, a módosítástermészete és számszerű hatása (ha van ilyen). Amennyiben a korrekció a számlában feltüntetett adóalapra és/vagy adó összegére (is) vonatkozik, akkor csoportos módosító bizonylattal az adóalany csak az olyan ügyletekről kibocsátott számláit módosíthatja, amelyektekintetében az adó és/vagy adóalap korrekció eredményét ugyanazon elszámolási időszakbankell elszámolnia.A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy az adóalanyok az általuk kibocsátott számla adóalap,adóösszeg adatát nem módosító számlával korrigálják, hanem érvénytelenítik/sztornírozzák akorábban kibocsátott számlájukat és egy új számlát bocsátanak ki. A számla módosításának ez a technikai kivitelezése a számla módosításának az Áfa tv. 77-78. §-ai illetve 153/B-153/C..§-ai szerinti, továbbá Art. 31/B. §-a szerinti megítélését nem befolyásolja, azérvénytelenítő/sztornírozó számla és az új számla együttesen módosítja az eredeti számlaadatát, együttesen veendő figyelembe módosító számlaként.4. A nyugtaÁfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számlaadási kötelezettség alólaz adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalanyszemély (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét –a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel,84 vagypénzhelyettesítő eszközzel85 megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri.86 Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részérenyugtát kibocsátani.87 Nyugta helyett az adóalany számlát is kibocsáthat.88Nyugta kizárólag papír alapon bocsátható ki89 és kizárólag magyar nyelven állítható ki.90 Anyomdai úton előállított nyugtára ugyanazok a szabályok alkalmazandóak, mint a nyomdaiúton előállított számlára, azzal az eltéréssel, hogy ha a nyugtanyomtatvány egyben az abban83Áfa tv. 170. § (2) bekezdés.84Áfa tv. 259. § 8. pont.85Áfa tv. 259. § 15. pont.86Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b.) pont.87Áfa tv. 166. § (1) bekezdés.88 Áfa tv. 166. § (2) bekezdés89Áfa tv. 174. § (2) bekezdés, a 2014. július elsejétől hatályos előírása értelmében – 2014. július elsejétől – anyugta lehet papír alapú vagy elektronikus.90Áfa tv. 178. § (4) bekezdés. 15megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját (jegyként is funkcionál),a nyugtára nem kell állami adóhatóság által kijelölt sorszámtartományt alkalmazni. 914.1. Mely esetekben mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség alól?A nyugtaadási kötelezettsége alól az adóalany egyedi engedély alapján nem mentesíthető,nyugtaadási kötelezettség alól csak törvényi előírás alapján lehet mentesülni.Törvényi előírás alapján mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha92 - sajtóterméket értékesít; - a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény93 hatálya alá tartozó szerencsejátékszolgáltatást nyújt; - kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a szolgáltatás nyújtását.4.2. Pénztárgép, taxaméter kötelező alkalmazásaNyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget azalábbi adóalanyok, illetve üzletek: 94 a gyógyszertárak, a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmitevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében. a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1 -47.7 és 47.91 szerintikiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1 -77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt,kivéve: - a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet, - a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme, - az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelőés értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja, - a termelői borkimérés, - az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásaitekintetében,(Az üzlet fogalmát a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény határozza meg.)A taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag taxaméterrel tehetnek eleget.95Az adóhatóság a nyugtaadásra kötelezett számára nem adhat felmentést a pénztárgép kötelezőalkalmazása alól. A 2013. március 20-ág hatályos előírás96 alapján, a pénztárgép kötelezőalkalmazása alól az adóhatóság által adott, 2013. március 19-én érvényben lévő felmentések 2014. december 31-ig érvényesek.9791 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/B. §.92 Áfa tv. 167. §93 1991. évi XXXIV. törvény9448/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. sz. melléklete95 49/2013. (XI. 15.) NGM rendelet96 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 3. § (2) bekezdése97 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 76. § 16A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállítottnyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - jogszabály szerint rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az államiadóhatóság kizárólag az adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásáhozhasználhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósításáraszolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útjánfelügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás - jogszabály szerint - az állami adóhatóságáltali közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. A közvetlen adatlekérdezésselmegvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság - az elektronikus hírközlőhálózat hiányára tekintettel - jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Azegyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságszakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében. 984.3. A nyugta adattartalma A nyugtának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a nyugta kibocsátásának kelte; a nyugta sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja; a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe; a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.99Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére isjogosít, akkor a nyugta kibocsátásának kelte helyett elegendő azt az időpontot illetveidőszakot feltüntetni a nyugtán, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető. 1005. Egyes különös adózási módok alkalmazása esetén figyelembe veendőszámlázási szabályok5.1. Alanyi adómentességAz alanyi adómentes adóalanyt alanyi adómentes minőségében (is) az általános szabályok szerint számlaadási kötelezettség terheli. Alanyi adómentes minőségében, kizárólag olyanszámlával tehet eleget ennek a kötelezettségének, amelyben áthárított adóösszeg, adómértékilletőleg az adó tartalom meghatározására alkalmas százalékérték nem szerepel.101 [Célszerű a számlában az adóalany alanyi adómentességére való utalást szerepeltetni.]Az előzőek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Áfa tv. XIII. fejezetének előírásaialapján az alanyi adómentes adóalany nem jár el minden ügyletében alanyi adómentesminőségében.102 Az alanyi adómentes adóalanynak azon ügyletei tekintetében, melyeket azÁfa tv. XIII. fejezetében foglaltakból következően nem alanyi adómentes minőségébenteljesít, az Áfa tv. számlázásra vonatkozó általános szabályait kell alkalmaznia.5.2. Pénzforgalmi elszámolás98 Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés99Áfa tv. 173. §.(1) bekezdés100 Áfa tv. 173. § (2) bekezdés101Áfa tv. 197. § (2) bekezdés c.) pont.102Áfa tv. 193. §. 17Az olyan adóalanynak, aki/amely az Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti pénzforgalmielszámolást választotta, fel kell tüntetnie a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést az olyanszámláján, amelyet a pénzforgalmi elszámolás időszakában (belföldön) teljesített,pénzforgalmi elszámolás alá tartozó termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról bocsát ki103. Ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak az adott termékértékesítésére,szolgáltatásnyújtására nem vonatozik a pénzforgalmi elszámolás (pl. adómentes Közösségenbelüli termékértékesítés, Áfa tv. 10. § a) pont hatálya alá tartozó ügylet, fordítottan adózóügylet), a számlában nem kell a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést szerepeltetni még akkorsem, ha az a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesül.5.3. Mezőgazdasági tevékenység5.3.1. A különleges jogállású adóalany számlázásaAz olyan adóalany aki/amely a mezőgazdasági tevékenységére az Áfa tv. XIV. fejezeténekelőírásait alkalmazza, az Áfa tv. általános szabályai szerint kötelezett számla, illetvenyugta kibocsátására.Mentesül a számlaadási kötelezettség alól az olyan ügylete tekintetében, amely utánkompenzációs felárra jogosult [vagyis az ügylet megfelel az Áfa tv. 198. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltaknak és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője olyan adóalany, akinem különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany], és a termékvevője, szolgáltatás igénybevevője által kiállított felvásárlási okirat egy példányával rendelkezik.104A kompenzációs felárra jogosító ügylete tekintetében sem mentesül azonban aszámlaadási kötelezettség alól az adóalany, ha a felé kompenzációs felár fizetésére kötelesbelföldi adóalany az ügyletről nem bocsát ki felvásárlási okiratot, vagy harmadik országbeli,illetve a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalanynak kell felé kompenzációsfelárat fizetnie.105 A mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanynakezekről a kompenzációs feláras ügyleteiről olyan számlát kell kibocsátania, amelyben adóalaphelyett a kompenzációs felár alapját, adómérték helyett a kompenzációs felár mértékét,áthárított adó helyett az áthárított kompenzációs felárat kell szerepeltetnie.1065.3.2. A felvásárlási okirat A mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanytól az Áfa tv.mellékletében107 meghatározott saját előállítású, feldolgozású terméket vásárló,szolgáltatást igénybevevő – nem különleges jogállású – belföldön nyilvántartásba vettadóalanyt felvásárlási okirat kibocsátási kötelezettség terheli. A felvásárlási okiratkiállítása révén a mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalanymentesül a számlaadási kötelezettség alól. 108A felvásárlási okirat kötelező adattartalma a következő: - a felvásárlási okirat kibocsátásának kelte; - a felvásárlási okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;103 Áfa tv. 169. § h) pontja104Áfa tv. 202. § (2) bekezdés a.) pont105 Áfa tv. 202. § (2) bekezdés b) pont106Áfa tv. 202. § (2) bekezdés b.) pont.107Áfa tv. 6. és 7. számú mellékletei.108 Áfa tv. 202. § (2) bekezdés a) pont. 18 - a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének,szolgáltatás igénybevevőjének neve, címe és adószáma; - az értékesített termék megnevezése, és az annak jelölésére legalább az Áfa tv-ben alkalmazott vámtarifaszám, továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatásmegnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységbenkifejezhető; - a teljesítés időpontja, ha az eltér a felvásárlási okirat kibocsátásának keltétől; - a kompenzációs felár alapja, továbbá az értékesített termék kompenzációs felár nélküliegységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás kompenzációs felár nélküli egységára, ha aztermészetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve,hogy azt az egységár nem tartalmazza; - az alkalmazott kompenzációs felár mértéke; - a kompenzációs felár összege; - a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének,szolgáltatás igénybevevőjének aláírása.109A felvásárlási okirat kibocsátási kötelezettséget kizárólag a termék beszerzője, szolgáltatásigénybevevője teljesítheti; az ilyen ügyletről gyűjtő felvásárlási jegy nem bocsátható ki, és a bizonylat egyszerűsített adattartalommal nem bocsátható ki.110 A felvásárlási okirattal kapcsolatos, az Áfa tv. XIV. fejezetében nem szabályozott kérdésekben az Áfa tv-nek aszámlázásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.1115.4. Használt ingóság, műalkotás viszonteladói értékesítéseAz Áfa tv. XVI. fejezet 2. alfejezete szerinti különös adózási mód alá tartozótermékértékesítésről (illetve az annak ellenértékébe beszámító előlegről) kibocsátottszámlában áthárított adóösszeg, adómérték illetőleg az adó tartalom meghatározásáraalkalmas százalékérték nem szerepel